Sikerek

62998yryskz8njb.jpgTavaly novemberben kezdtem angolul beszélni Lilla lányomhoz, aki akkor két és fél éves volt. Azóta 5 hónap telt el, úgy, hogy napi szinten jelen van az életünkben az angol nyelv. Előfordult néhány nap, amikor nem angoloztunk, de azok kivételes alkalmak voltak, és többnyire nagyszülői látogatásokkal függtek össze. Minden “normál” nap átlagosan 2-3 órát angolul beszélek Lillával, egyszerűen a délelőtt eseményei angolul történnek nálunk.

Lilla már kéri délelőttönként, hogy most beszéljünk angolul. Sok angol mondókát ismer, néhányat kívülről is tud. Megérti az egyszerű utasításokat. Ha mondok valamit, gyakran megismétel egy-egy szót, ahogyan a magyar nyelv elsajátításánál tette. Angolul énekel magában. Angol meséket szeretne nézni. Az esti meseolvasásnál is megvolt az áttörés, most már kéri az angol mesekönyvet is. Régen, amikor még nem beszélt, úgy meséltem neki, hogy fogtam a mesekönyvet, és minden egyes képről részletesen elmondtam, mit ábrázol. Mostanában magyarul már csak a szöveget olvasom fel, de ha angolul mesélek, nem bánja, ha visszatérünk az alapokhoz. Ilyenkor ismét elmesélem a képet töviről-hegyire, és ő figyelmesen hallgatja.

Nagyon büszke vagyok rá. Remélem, idővel elérjük azt a szintet is, hogy spontán megszólaljon angolul. Minden jel azt mutatja, hogy jó úton járunk.

Image: Ambro / FreeDigitalPhotos.net

http://www.freedigitalphotos.net/images/view_photog.php?photogid=1499