Beküldve:

Angol gyerekdalok, mondókák magyar gyerekeknek

Mindenki által ismert tény, hogy a kisgyerekeknek az éneklés, mondókázás, mozgással egybekötött játék olyan folyamat, amely élményszerűen tanít, és eközben egyszerre több területet fejleszt. Ezek a játékok nemcsak szórakoztatják, hanem fejlesztik is a gyerekek koncentrálóképességét, ritmusérzékét, hallását, figyelmét.

Éppen ezért, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekünk könnyedén és zökkenőmentesen tanuljon meg angolul (és azt sem árt, ha közben jól szórakozik), akkor a legtöbb, amit tehetünk, az, ha a korának megfelelő idegen nyelvű anyagokkal látjuk el.

Honnan tudhatjuk, mi a korának megfelelő tartalom? Szerencsére az angol nyelv dal-, és mondókakészlete hatalmas, sokszínű, változatos, és könnyedén hozzáférhető. Igen ám, de a videó-megosztó portálokon található, szép, színes angol mondókák, gyerekdalok többnyire angol anyanyelvű gyerekek számára készültek.

A magyar szülő meg csak tanácstalanul nézi, hiszen nem érti a szöveget. Hogyan is érthetné, hiszen a szöveget nem szokták feliratként odatenni a videóra, ha meg kivételesen mégis ott van, akkor olyan szavakat tartalmaz, amelyekről sosem hallott.

Az angol mondókák ősi eredete

Az angol mondókák, gyerekdalok az angol kultúrkincs részei, ahogy a magyar mondókák is a magyar kultúra részét képezik. Nem segít a közérthetőségen az a tény, hogy ezek a rigmusok gyakran több száz évesek, és eredetük a középkor homályába vész.

Gondoljunk csak az alábbi magyar mondókára:

“Gólya, gólya, gilice!
Mitől véres a lábad?
Török gyerek megvágta,
Magyar gyerek gyógyítja.
Síppal, dobbal, nádi hegedűvel.”

Ha ezt kellene lefordítani idegen nyelvre, igencsak gondban lennénk. Természetesen le lehet fordítani, meg is értenék a szavakat, csak a tartalom, az értelem nem menne át a fordításon. Hogyan is mehetne, hiszen ahhoz tudni kellene arról, hogy sokáig volt török uralom Magyarországon, nem ártana hallani az ősmagyar sámánisztikus vallásról, az orvoslás törzsi módjairól, a zene gyógyító erejéről.

Az angol mondókákkal, gyerekdalokkal is ez a helyzet. Ezekben a dalocskákban gyakran egy rég letűnt, középkori világ elevenedik meg, úrhölgyekkel és cselédlányokkal, olyan hangutánzó és hangulatfestő szavakkal, amelyeket nem tanítanak az iskolákban, a nyelvtanfolyamokon.

Angol mondókák, gyerekdalok magyar gyerekeknek

Azt is nehéz kiválasztani a nagy kínálatból, hogy mi az, ami igazi, autentikus, és mi a feldolgozás, díszített-újragondolt tartalom. Mi az, amit érdemes lenne a magyar gyerekeknek megtanítani, és mi az, amit inkább hagyjunk ki?

Ezekre a kérdésekre válaszolva indul most el az új, angol gyerekdalos-mondókás sorozatom, amelynek minden része magyar gyerekeknek szól. A mondókákat úgy válogattam ki, hogy a szövegük egyszerű, könnyen érthető legyen, a benne szereplő szavakat pedig könnyen fel lehessen használni más mondatokban is.

A mondókák szövege elérhető angol és magyar felirattal,  a legkisebbek kedvéért pedig magyar alámondás is szerepel bennük.

Az első ilyen gyerekdal a “The Muffin Man”, “A muffinos ember”.

Beküldve:

A mi gyerekeink megtanulnak majd angolul beszélni?

A mai napon megjelent a kormány új, idegennyelv-oktatással kapcsolatos stratégiája, „A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig” címmel.

Már a fejemet sem kaptam fel arra a gondolatra, hogy “nyelvpedagógiai szempontból” a németet ajánlanák első nyelvként az általános iskolákban, hiszen ez már egyszer bejárta a magyar sajtót. Kissé finomítottak ugyan a “szempontokon”, hiszen már nem az angol helyett, hanem mellette ajánlják a németet. Az angol ugyebár túl könnyű, hadd találkozzon a gyerek először komplexebb nyelvtani struktúrákkal, nehogy még a végén sikerélménye legyen.

Mindenesetre engem elgondolkodtatott, hogy az  új oktatási stratégia szerint csak 4. osztálytól kezdenének a gyerekek idegen nyelvet tanulni.  Megismétlem: 4. osztálytól, 10 éves kortól. Ez szembemegy a legújabb kutatási eredményekkel, amelyek szerint 7. éves korig a legfogékonyabbak a gyerekek az idegen nyelv elsajátítására. Elveszik a gyerek első 10 éve, a legértékesebb évek nyelvtanulási szempontból. Ilyenkor ragad rájuk az új ismeretanyag, ilyenkor képesek a gyerekek maguktól elsajátítani a “komplex” nyelvtani struktúrákat, belülről megismerni egy idegen nyelv működését. Már ha kapnak rá esélyt és lehetőséget.

10 éves korban is el lehet kezdeni idegen nyelvet tanulni, de ezeknek az gyerekeknek garantáltan nehezebb dolguk lesz, mintha az idegen nyelv már korábban is életük természetes része lett volna. A 10 éves gyerek már kezd a kiskamasz korba lépni, amikor egyre inkább tudatosan szemléli önmagát, és a társak véleménye egyre fontosabbá válik. Szégyenlős lesz, nem akar hibázni, kínos helyzetbe kerülni. Márpedig az idegen nyelv tanulása nem úszható meg sok-sok hiba, és gyakorlás nélkül, biztató, támogató környezetben.

10 év alatt eléggé messzire el lehet jutni az idegen nyelv elsajátításában. Az új oktatáspolitika szerint tanított gyereknek pontosan 10 év hátránya lesz azzal a gyerekkel szemben, aki már kiskorától megismerkedett legalább egy idegen nyelvvel. 10 év. Eléggé behozhatatlannak tűnik, nem?

Mit tehetünk mi, szülők? Üljünk ölbe tett kézzel, és várjuk, hogy majd az iskola megtanítja a gyereket angolul, németül, vagy bármilyen más nyelven? Most az a bizonyos 10 év hátrány kong a fülemben. Vagy úgy tekintünk az iskolára, mint egy kiegészítésre az idegen nyelv tanulása során, mivel sajnos úgy tűnik, hogy az is.

A szülőknek tehát még nagyobb a felelőssége, hogy lehetőséget biztosítson a gyerekének az idegen nyelv, nyelvek, köztük az angol megismerésére.  Történhet ez bármilyen formában, otthon, szülői segítséggel, tanfolyamon, idegen nyelv tanárral játékosan gyakorolva, online, nyelvi táborban, klubban. A lényeg, hogy ne hagyjuk veszni ezt az első 10 évet.

Egy idézet az Index mai cikkéből:

“…a legfrissebb, 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél, és 13 százalékuk, hogy legalább kettőt. Ez nagymértékű csökkenést jelent a magyar lakosság nyelvtudásában az előző, 2006. évi felmérés adataihoz képest (42 és 27 százalék). Magyarország ezzel a 27 EU-tagállam közül az utolsó helyen áll.”

Végül egy költői kérdés: Ha 20 év múlva a gyereked elolvas egy álláshirdetést, mit szeretnél, melyik csoportba tartozzon? Sajnos nem lehet hátradőlni, és az iskolára bízni mindent. A felelősség csakis a miénk, szülőké.

 

Ha tetszett a cikk, kérlek, nyomd meg a  a “Tetszik” gombot, sőt, meg is oszthatod barátaiddal. Ha az oldalsávban csatlakozol a Facebook-csoporthoz, a továbbiakban sem maradsz le az érdekes cikkekről, hírekről.

Ha pedig szerinted a Google-nak is jó lenne tudni róla, nyomd meg a +1 gombot is!

Beküldve:

Angol nyelvtanulás gyerekeknek, otthon – 1 év tapasztalatai

Egy évvel ezelőtt, november elején úgy döntöttem, hogy angolul próbálom tanítani a gyerekeimet, otthon. Tanítást írtam, mert sokak számára az egyértelmű, hogy az idegen nyelvet bizony tanulni kell. Én ennek az ellenkezőjét akartam kipróbálni, ezért vágtam bele ebbe a kísérletbe. A fő kérdés, amelyre a választ kerestem: lehetséges nem angol anyanyelvűként átadni ezt a nyelvet kisgyerekeimnek?

Kétnyelvű gyerek?

Először is leszögezem, hogy nem állt célomban kétnyelvű gyereket nevelni. Gyerekeim magyar anyanyelvűek, magyar szülők mellett Magyarországon nevelkednek. Amikor elkezdtem a kísérletet, arra gondoltam, hogy milyen jó lenne megóvni őket azoktól a nyelvoktatási módszerektől és tapasztalatoktól, ahogy annak idején engem tanítottak az iskolában. Nem akartam, hogy a szótárfüzet felett kelljen görnyedniük, és nyelvtani szabályokat magolniuk, ahelyett, hogy beszélni tanulnának.

Angol játékok a gyerekeknek?

Először angol foglalkozásokban gondolkoztam, amelyek során játékosan megismertetem a gyereket a különböző témakörökkel, mint például állatok nevei, cselekvések, a lakás helységei, stb. Aztán gyorsan elvetettem az ötletet. Úgy éreztem, a legegyszerűbb az, ha nem teremtek mesterséges beszédhelyzeteket, hanem a nap egy részét egyszerűen angolul éljük meg.

 Információhiány a korai nyelvelsajátításról

Amikor elkezdtem az angolozást gyerekeimmel, úgy indultunk el ezen az úton, hogy nem tudtam, hová fog vezetni. A neten kevés információ található a korai nyelvelsajátításról, saját kútfőből származó, valódi tapasztalatokra gondolok. Olyan információkat találtam, hogy a szülő elkezdett angolul játszani a gyerekével, aztán hipp-hopp, egyszer csak érteni, majd beszélni is kezdett a gyerek angolul. A csak magyarul tudó gyerek és az angolul is beszélő gyerek közti állapotról, a kétnyelvűség felé vezető út nehézségeiről, buktatóiról nem igazán beszél senki.

Tapasztalatok: működik az otthoni nyelvtanulás?

 

Lilla lányom két és fél éves volt, Emese baba pedig fél éves, amikor elkezdtük az angolt napi szinten használni. 9 hónapig az volt a napi forgatókönyv, hogy a reggeli ébredés után átváltottam angolra, és kb. délután 1 óráig, a délutáni alvásig csak angolul beszéltem a gyerekekhez. Lilla nem szerette a nyelvek közti váltást, ezért ragaszkodtam ahhoz, hogy a forgatókönyv minden nap ugyanaz legyen. Az óvodakezdéssel szeptemberben mindez megváltozott, mivel reggel 9-től du. 4-ig oviban van a gyerek, ezért most akkor váltok át az angolra, ahogy kilépünk az ovi ajtaján, és egészen az esti meséig tart az angol időszak.

Az elmúlt évben átlagban minden egyes nap kb. napi 4 órát éltünk meg angolul a gyerekekkel. Igyekeztem nem kihagyni egy napot sem, kivéve azt a 3 hetet a nyáron, amikor a nagyszülőknél voltunk. A gyerekek csak tőlem hallották az angolt, nincs kapcsolatuk anyanyelvi beszélőkkel. Próbálkoztam angol zenebölcsibe vinni őket,  és egy nagynevű korai nyelvelsajátítással foglalkozó tanfolyamra is ellátogattunk, de úgy ítéltem meg, hogy nekünk felesleges ezekre a helyekre járni. Nagyon kevésnek tartom azt a heti 1-2 órát, amelyet ezek a tanfolyamok biztosítanak, hiszen a gyerekeim napi szinten többet hallották ennél az angolt. Körülnéztem az angol óvodák között is, aztán ezt az ötletet is elvetettem. Kevés helyen alkalmaznak angol anyanyelvű óvónénit, ahol meg igen, az nagyon drága, különösen két gyerek számára. Ha be is került volna a lányom egy ilyen oviba, a gyerekek egymás között mégis csak magyarul beszéltek volna, és csak az egyik óvó néni lett volna angol. Így nem igazán bánom, hogy ezt kihagytuk.

Napi 4 óra angol és az elért eredmények

Hol tartunk most? Egy év, napi négy óra angol, a gyerek két és fél éves korától, mire volt elég? Nem lett kétnyelvű a gyerekem, ahhoz ez az angol nyelvű input kevésnek bizonyult. Az eredmény, amit egy év után fel tudok mutatni: szinte mindent megért, amit angolul mondok neki. Ha angolul kérdezek tőle valamit, magyarul válaszol, az angol nyelvű kéréseket, utasításokat követi, végrehajtja. Rengeteg angol mondókát, dalocskát ismer, ezeket boldogan énekli, mondogatja. Nem beszél angolul, pár szót kivéve: yes, no, this one. Tudom, ez édeskevés, de azt is tudom, hogy ennél sokkal többet tud. Sajnos nem akar beszélni, illetve nem érzi szükségét, mert tudja, hogy anya magyarul is megérti.

A magyar ovi rontott a helyzeten, amíg itthon volt egész nap, gyakrabban kevert angol szavakat a magyar mondatokba, illetve angol mondatkezdeményei is voltak. Amióta oviba jár, nagyon domináns lett a magyar nyelv, hiszen immár ez a kis barátai, és az óvó nénik nyelve is.

Jövőbeli tervek: angol bébiszitter, játszótárs, angliai út

Nem tudom, hogy fogunk kimozdulni erről a holtpontról, ahol most tartunk, egyáltalán sikerül-e majd. Úgy gondolom, ahhoz, hogy beszélni kezdjen, nem ártana egy olyan beszélgetőtárs, aki nem ért magyarul, esetleg egy angliai kiruccanás. Mivel ez jelenleg nem megvalósítható, így próbálok a realitások talaján maradni: kitartok a napi 4 óra angol mellett, és próbálok egyre nagyobb passzív szókincset építeni a gyerekeimnek. Ha majd lesz rá lehetőségem, fogadok egy anyanyelvű tanárt a gyerekeim mellé, játszani heti 1-2 órát. Egyelőre kivárok, hiszen Lilla magyarul is eléggé későn, 2,5 évesen kezdett el beszélni.

Emese most másfél éves, és abban a korszakban van, hogy minden szót automatikusan ismétel utánam, legyen az magyarul vagy angolul. Sokkal előrébb tart a nyelvhasználatban, mint Lilla ennyi idősen. Mivel ő pici baba kora óta hallja az angolt, nagyon kíváncsian várom, hová vezet mindez nála.

Gyeses anyuka és az idegen nyelv

Végezetül leírom azt is, hogy rám hogyan hatott ez az időszak. 2,5 év itthonlét után szükségem volt némi erőfeszítésre, hogy a nap egy részében csak angolul kommunikáljak és gondolkozzak. Egy idő után ez természetessé vált, ahogyan az is, hogy esténként szótárban nézek meg olyan szavakat, amelyeket addig nem használtam. Az angol nyelv napi használatának köszönhetően nem okoz majd gondot az sem, ha majd munkahelyi környezetben kell idegen nyelven megszólalnom. Úgy gondolom, az elmúlt időszakból sokat profitáltunk, lányaimmal együtt.

A kezdeti tapasztalataimról szóló bejegyzések:

A kezdetek

Hisztikezelés angolul

UFO vagyok a játszótéren

Korlátaim – légycsapó, szélforgó

 

Images: FreeDigitalPhotos.net