Beküldve:

Angol gyerekdalok: The Muffin Man

Angol gyerekdalt, mondókát tanítani a gyerekeknek jó. Mindegy, milyen anyanyelvű a gyerek, a mondókák univerzális zeneisége, ritmusa, érzelmi biztonságot adó játékossága átmegy bármilyen nemzetiségű szűrőn.

A gyerek szó szerint játszva, énekelve tanul, és közben jól szórakozik. Megtanulja az angol nyelv kiejtésének alapjait, a helyes angol intonációt, szavakat, mondattöredékeket. Mivel ezeket nem tudatosan tanulja, ezért mélyebben beépülnek a memóriájába, mint a későbbi magolós-szódolgozatírós módszer szavai.

Ha a szülők együtt mondókáznak, dalolnak a gyerekkel, úgy, hogy közben értik is a dalocskát, helyénvaló mozdulatokat tesznek, válaszolnak a gyerek kérdéseire, még inkább elősegítik a korai nyelvelsajátítást.

A következő gyerekdal címe: “The Muffin Man”, “A muffinos ember”.

A dal szövege:

Do you know the Muffin Man,
The muffin man, the Muffin Man,
Do you know the Muffin Man,
Who lives on Drury Lane?

Yes, we know the Muffin Man,
The Muffin Man, the Muffin Man,
Yes, we know the Muffin Man,
Who lives on Drury Lane.

Magyarul:

Ismered a muffinos embert,
a muffinos embert, a muffinos embert?
Ismered a muffinos embert,
Aki a Drury úton lakik?

Igen, mi ismerjük a muffinos embert,
a muffinos embert, a muffinos embert.
Igen, mi ismerjük a muffinos embert,
aki a Drury úton lakik.

A dalt magát érdemes sokszor meghallgatni, megnézni a gyerekkel együtt, aztán együtt énekelni, minél többször.

 

Beküldve:

Angol gyerekdalok, mondókák magyar gyerekeknek

Mindenki által ismert tény, hogy a kisgyerekeknek az éneklés, mondókázás, mozgással egybekötött játék olyan folyamat, amely élményszerűen tanít, és eközben egyszerre több területet fejleszt. Ezek a játékok nemcsak szórakoztatják, hanem fejlesztik is a gyerekek koncentrálóképességét, ritmusérzékét, hallását, figyelmét.

Éppen ezért, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekünk könnyedén és zökkenőmentesen tanuljon meg angolul (és azt sem árt, ha közben jól szórakozik), akkor a legtöbb, amit tehetünk, az, ha a korának megfelelő idegen nyelvű anyagokkal látjuk el.

Honnan tudhatjuk, mi a korának megfelelő tartalom? Szerencsére az angol nyelv dal-, és mondókakészlete hatalmas, sokszínű, változatos, és könnyedén hozzáférhető. Igen ám, de a videó-megosztó portálokon található, szép, színes angol mondókák, gyerekdalok többnyire angol anyanyelvű gyerekek számára készültek.

A magyar szülő meg csak tanácstalanul nézi, hiszen nem érti a szöveget. Hogyan is érthetné, hiszen a szöveget nem szokták feliratként odatenni a videóra, ha meg kivételesen mégis ott van, akkor olyan szavakat tartalmaz, amelyekről sosem hallott.

Az angol mondókák ősi eredete

Az angol mondókák, gyerekdalok az angol kultúrkincs részei, ahogy a magyar mondókák is a magyar kultúra részét képezik. Nem segít a közérthetőségen az a tény, hogy ezek a rigmusok gyakran több száz évesek, és eredetük a középkor homályába vész.

Gondoljunk csak az alábbi magyar mondókára:

“Gólya, gólya, gilice!
Mitől véres a lábad?
Török gyerek megvágta,
Magyar gyerek gyógyítja.
Síppal, dobbal, nádi hegedűvel.”

Ha ezt kellene lefordítani idegen nyelvre, igencsak gondban lennénk. Természetesen le lehet fordítani, meg is értenék a szavakat, csak a tartalom, az értelem nem menne át a fordításon. Hogyan is mehetne, hiszen ahhoz tudni kellene arról, hogy sokáig volt török uralom Magyarországon, nem ártana hallani az ősmagyar sámánisztikus vallásról, az orvoslás törzsi módjairól, a zene gyógyító erejéről.

Az angol mondókákkal, gyerekdalokkal is ez a helyzet. Ezekben a dalocskákban gyakran egy rég letűnt, középkori világ elevenedik meg, úrhölgyekkel és cselédlányokkal, olyan hangutánzó és hangulatfestő szavakkal, amelyeket nem tanítanak az iskolákban, a nyelvtanfolyamokon.

Angol mondókák, gyerekdalok magyar gyerekeknek

Azt is nehéz kiválasztani a nagy kínálatból, hogy mi az, ami igazi, autentikus, és mi a feldolgozás, díszített-újragondolt tartalom. Mi az, amit érdemes lenne a magyar gyerekeknek megtanítani, és mi az, amit inkább hagyjunk ki?

Ezekre a kérdésekre válaszolva indul most el az új, angol gyerekdalos-mondókás sorozatom, amelynek minden része magyar gyerekeknek szól. A mondókákat úgy válogattam ki, hogy a szövegük egyszerű, könnyen érthető legyen, a benne szereplő szavakat pedig könnyen fel lehessen használni más mondatokban is.

A mondókák szövege elérhető angol és magyar felirattal,  a legkisebbek kedvéért pedig magyar alámondás is szerepel bennük.

Az első ilyen gyerekdal a “The Muffin Man”, “A muffinos ember”.

Beküldve:

Angol nyelvtanulás gyerekeknek, otthon – 1 év tapasztalatai

Egy évvel ezelőtt, november elején úgy döntöttem, hogy angolul próbálom tanítani a gyerekeimet, otthon. Tanítást írtam, mert sokak számára az egyértelmű, hogy az idegen nyelvet bizony tanulni kell. Én ennek az ellenkezőjét akartam kipróbálni, ezért vágtam bele ebbe a kísérletbe. A fő kérdés, amelyre a választ kerestem: lehetséges nem angol anyanyelvűként átadni ezt a nyelvet kisgyerekeimnek?

Kétnyelvű gyerek?

Először is leszögezem, hogy nem állt célomban kétnyelvű gyereket nevelni. Gyerekeim magyar anyanyelvűek, magyar szülők mellett Magyarországon nevelkednek. Amikor elkezdtem a kísérletet, arra gondoltam, hogy milyen jó lenne megóvni őket azoktól a nyelvoktatási módszerektől és tapasztalatoktól, ahogy annak idején engem tanítottak az iskolában. Nem akartam, hogy a szótárfüzet felett kelljen görnyedniük, és nyelvtani szabályokat magolniuk, ahelyett, hogy beszélni tanulnának.

Angol játékok a gyerekeknek?

Először angol foglalkozásokban gondolkoztam, amelyek során játékosan megismertetem a gyereket a különböző témakörökkel, mint például állatok nevei, cselekvések, a lakás helységei, stb. Aztán gyorsan elvetettem az ötletet. Úgy éreztem, a legegyszerűbb az, ha nem teremtek mesterséges beszédhelyzeteket, hanem a nap egy részét egyszerűen angolul éljük meg.

 Információhiány a korai nyelvelsajátításról

Amikor elkezdtem az angolozást gyerekeimmel, úgy indultunk el ezen az úton, hogy nem tudtam, hová fog vezetni. A neten kevés információ található a korai nyelvelsajátításról, saját kútfőből származó, valódi tapasztalatokra gondolok. Olyan információkat találtam, hogy a szülő elkezdett angolul játszani a gyerekével, aztán hipp-hopp, egyszer csak érteni, majd beszélni is kezdett a gyerek angolul. A csak magyarul tudó gyerek és az angolul is beszélő gyerek közti állapotról, a kétnyelvűség felé vezető út nehézségeiről, buktatóiról nem igazán beszél senki.

Tapasztalatok: működik az otthoni nyelvtanulás?

 

Lilla lányom két és fél éves volt, Emese baba pedig fél éves, amikor elkezdtük az angolt napi szinten használni. 9 hónapig az volt a napi forgatókönyv, hogy a reggeli ébredés után átváltottam angolra, és kb. délután 1 óráig, a délutáni alvásig csak angolul beszéltem a gyerekekhez. Lilla nem szerette a nyelvek közti váltást, ezért ragaszkodtam ahhoz, hogy a forgatókönyv minden nap ugyanaz legyen. Az óvodakezdéssel szeptemberben mindez megváltozott, mivel reggel 9-től du. 4-ig oviban van a gyerek, ezért most akkor váltok át az angolra, ahogy kilépünk az ovi ajtaján, és egészen az esti meséig tart az angol időszak.

Az elmúlt évben átlagban minden egyes nap kb. napi 4 órát éltünk meg angolul a gyerekekkel. Igyekeztem nem kihagyni egy napot sem, kivéve azt a 3 hetet a nyáron, amikor a nagyszülőknél voltunk. A gyerekek csak tőlem hallották az angolt, nincs kapcsolatuk anyanyelvi beszélőkkel. Próbálkoztam angol zenebölcsibe vinni őket,  és egy nagynevű korai nyelvelsajátítással foglalkozó tanfolyamra is ellátogattunk, de úgy ítéltem meg, hogy nekünk felesleges ezekre a helyekre járni. Nagyon kevésnek tartom azt a heti 1-2 órát, amelyet ezek a tanfolyamok biztosítanak, hiszen a gyerekeim napi szinten többet hallották ennél az angolt. Körülnéztem az angol óvodák között is, aztán ezt az ötletet is elvetettem. Kevés helyen alkalmaznak angol anyanyelvű óvónénit, ahol meg igen, az nagyon drága, különösen két gyerek számára. Ha be is került volna a lányom egy ilyen oviba, a gyerekek egymás között mégis csak magyarul beszéltek volna, és csak az egyik óvó néni lett volna angol. Így nem igazán bánom, hogy ezt kihagytuk.

Napi 4 óra angol és az elért eredmények

Hol tartunk most? Egy év, napi négy óra angol, a gyerek két és fél éves korától, mire volt elég? Nem lett kétnyelvű a gyerekem, ahhoz ez az angol nyelvű input kevésnek bizonyult. Az eredmény, amit egy év után fel tudok mutatni: szinte mindent megért, amit angolul mondok neki. Ha angolul kérdezek tőle valamit, magyarul válaszol, az angol nyelvű kéréseket, utasításokat követi, végrehajtja. Rengeteg angol mondókát, dalocskát ismer, ezeket boldogan énekli, mondogatja. Nem beszél angolul, pár szót kivéve: yes, no, this one. Tudom, ez édeskevés, de azt is tudom, hogy ennél sokkal többet tud. Sajnos nem akar beszélni, illetve nem érzi szükségét, mert tudja, hogy anya magyarul is megérti.

A magyar ovi rontott a helyzeten, amíg itthon volt egész nap, gyakrabban kevert angol szavakat a magyar mondatokba, illetve angol mondatkezdeményei is voltak. Amióta oviba jár, nagyon domináns lett a magyar nyelv, hiszen immár ez a kis barátai, és az óvó nénik nyelve is.

Jövőbeli tervek: angol bébiszitter, játszótárs, angliai út

Nem tudom, hogy fogunk kimozdulni erről a holtpontról, ahol most tartunk, egyáltalán sikerül-e majd. Úgy gondolom, ahhoz, hogy beszélni kezdjen, nem ártana egy olyan beszélgetőtárs, aki nem ért magyarul, esetleg egy angliai kiruccanás. Mivel ez jelenleg nem megvalósítható, így próbálok a realitások talaján maradni: kitartok a napi 4 óra angol mellett, és próbálok egyre nagyobb passzív szókincset építeni a gyerekeimnek. Ha majd lesz rá lehetőségem, fogadok egy anyanyelvű tanárt a gyerekeim mellé, játszani heti 1-2 órát. Egyelőre kivárok, hiszen Lilla magyarul is eléggé későn, 2,5 évesen kezdett el beszélni.

Emese most másfél éves, és abban a korszakban van, hogy minden szót automatikusan ismétel utánam, legyen az magyarul vagy angolul. Sokkal előrébb tart a nyelvhasználatban, mint Lilla ennyi idősen. Mivel ő pici baba kora óta hallja az angolt, nagyon kíváncsian várom, hová vezet mindez nála.

Gyeses anyuka és az idegen nyelv

Végezetül leírom azt is, hogy rám hogyan hatott ez az időszak. 2,5 év itthonlét után szükségem volt némi erőfeszítésre, hogy a nap egy részében csak angolul kommunikáljak és gondolkozzak. Egy idő után ez természetessé vált, ahogyan az is, hogy esténként szótárban nézek meg olyan szavakat, amelyeket addig nem használtam. Az angol nyelv napi használatának köszönhetően nem okoz majd gondot az sem, ha majd munkahelyi környezetben kell idegen nyelven megszólalnom. Úgy gondolom, az elmúlt időszakból sokat profitáltunk, lányaimmal együtt.

A kezdeti tapasztalataimról szóló bejegyzések:

A kezdetek

Hisztikezelés angolul

UFO vagyok a játszótéren

Korlátaim – légycsapó, szélforgó

 

Images: FreeDigitalPhotos.net

Beküldve:

Early English – angol nyelvtanfolyam gyerekeknek – pro és kontra

Mostanában elég sok szülő dilemmázik azon, hogy érdemes-e gyerekét valamelyik korai angol nyelvtanfolyamra beíratni. Különösen aktuális a kérdés így szeptember közepén, hiszen a nyelviskolákban javában zajlik a toborzás, beiratkozás, most lenne a döntéshozás ideje. Próbálom körüljárni a témát úgy, hogy szempontokat hozok fel, amivel megkönnyíthetem a döntés folyamatát.

Fontos, nagyon fontos, hogy a gyerek minél korábban találkozzon az idegen nyelvekkel. A 7 éves kor előtti, nagyon fogékony korban a gyerek még globálisan észleli, ismeri meg, ízlelgeti az idegen nyelvet. Nem az anyanyelvére, a magyarra építi rá, hanem mellette képes belülről érzékelni a nyelv működését. Persze mindez csak akkor érvényes, ha megadjuk neki a lehetőséget, hogy változó nyelvi közegben éljen.

Intenzív gyerek angol nyelvtanfolyam

A nyelvtanfolyamokkal kapcsolatban a legnagyobb problémát az intenzitás hiányában látom. Egy gyereknyelvtanfolyam általában heti 1X vagy 2X 45 percig szokott tartani. Kisgyerekkorban ez csigalassú haladást tesz csak lehetővé, viszont az így megszerzett tudás tartósabb, alaposabb, mint a később elkezdett, gyorsabb tempó az iskolában.

Gyerek angol nyelvtanfolyam csoportban

A másik probléma egyben a tanfolyamok erőssége is: a csoport. Csoportban könnyebb tanulni, mindig történik valami, az erősebbek maguk után húzzák a gyengéket, van csapatszellem. A gyerekek nem csak az idegen nyelvet tanulják, hanem ezzel együtt a szociális viselkedést is, az érvényesülést és a háttérbe vonulást, az együttműködést és a csoportmunkát. A csoportban való tanulásnak hátrányai is vannak, éspedig: a személyre szóló figyelem hiánya, fegyelmezési problémák, nem megfelelő haladási ütem, a lemaradók és az éllovasok közti ellentétek kiegyenlítése.

Minél nagyobb egy gyerekcsoport, annál problémásabb mindenkivel egyenként foglalkozni, mindig lesznek gyorsabban haladók és lemaradók (szerencsésebb esetben felzárkózók). Nagyon sok minden múlik a tanár személyén, nyelvtudásán kívül elsősorban a motivációs és a fegyelmezési technikákra gondolok. Igen, arra a bizonyos iskolai mumusra, a fegyelmezésre bizony néha szükség van egy fizetős, hiper-gyerekközpontú tanfolyamon is. No, nem éppen arra gondolok itt, hogy “Józsika, ha nem mondod fel az összes igeidőt, kapsz egy körmöst!”, hanem “Tudom, Danika, hogy te szeretnéd beragasztani az összes kivágott képet a nagy könyvbe, mert nagyon ügyes vagy, de most már szállj le róla, és hagyd Piroskát is érvényesülni!”

Angol tanfolyam gyerekeknek – az ár, avagy mennyi az annyi?

A gyerekeknek szóló nyelvtanfolyamok általában nem olcsóak, és a szülők egy idő után gyakran elkedvetlenednek, ha nem látják eléggé gyorsnak a csemetéjük fejlődését. A nyelvtanulás nem egy szakasz, hanem inkább egy folyamat, sőt, inkább egy életforma. Ha 3 hónap/1 év/2 év tanfolyamra járás után úgy dönt a szülő, hogy nem finanszírozza tovább gyereke nyelvtanulását, akkor az addig elért eredmények nagyon gyorsan elkezdenek leépülni. Fontos, hogy tudjuk: a nyelvtanulás évekig tart, ezért olyan tanfolyamot érdemes választani, ami nem terheli nagyon meg a családi kasszát.

Nem biztos, hogy a leghíresebb, legfelkapottabb, legdrágább tanfolyam a legjobb, sőt. A külföldről behozott franchise tanfolyamok azért olyan drágák, mert a tanárnak és a tanfolyamszervezőnek ki kell fizetnie a franchise díjat a név és a jegyzetek használatáért, természetesen dollárban vagy euróban. A hazai tanfolyamok is jók lehetnek, és mivel nincs olyan nagy hírverés körülöttük, lehet, hogy kisebb lesz a csoport létszáma, ami nagyban növeli a hatékonyságot.

Angol nyelvű környezet

Tanfolyam vagy magántanár, esetleg otthoni oktatás? Vagy mindhárom, különböző intenzitással? Akárhogy is dönt a szülő, az otthoni támogatással, gyakorlással, játékkal, idegen nyelvű beszélgetéssel csak nyer a gyerek. A nyelvoktatás lényege: idegen nyelvű környezetet biztosítani, abba belemeríteni a tanulót. Minél gyakoribb ez a találkozás az idegen nyelvvel, annál hatékonyabb a nyelvelsajátítás folyamata.

Az idegen nyelvi környezet kialakításáról, és az otthoni angolozásról szóló cikkek:

Szeretnél a gyerekeddel együtt tanulni angolul?

Anya, beszéljünk angolul!

Módszer

Tetszett a cikk? Nyugodtan nyomd meg a like gombot, és oszd meg a google+-ban barátaiddal is! Köszönöm. 🙂

Beküldve:

Angol Játékos Feladatok Gyerekeknek – Koltai Anasztázia vendég bloggerina

Kedves Olvasóim!

Fogadjátok szeretettel Koltai Anasztázia vendég bloggerinát, aki saját gyerekével szintén gyakorolja a korai nyelvtanulást, nyelvátadást, és megoszt velünk néhány gyerekeknek szóló angol játékos feladatot.

 

Angol Játékos Feladatok Gyerekeknek

 

Szerencsésnek érezheted magad, ha olyan óvodába sikerül beíratnod a gyermekedet, ahol jó óvónénik foglalkoznak gyermeked angol nyelvtudásával. A legtöbb szülőnek, sajnos, nem adatik meg, hogy ovis korú gyermeke társaival együtt, szervezett foglalkozás keretein belül, korának megfelelő módon találkozhasson az angollal, ezért ilyenkor, ha módodban áll, a saját kezedbe kell venned az irányítást. Márpedig módodban áll, ráadásul kevés erőfeszítés tételével.

 Szókincsfejlesztés

Az interneten rengeteg olyan kicsiknek készült, tematikus kép található, ami elősegítheti a bizonyos szóbokrok „megtanítását” a gyereknek. Ezeket kivetítheted nagyobb falfelületre, jókora lepedőre vagy rárakhatod lemezre/pendrive-ra és kivetítheted a tévén is. Bőséges anyagban válogathatunk például az ISLcollective weboldalon egy rövid regisztráció után.

Arra figyelj, hogy a képen ne legyenek olyan szavak, kifejezések, amit a gyermeked még nem ismer, tehát ne akarj vele elsajátíttatni például az emberi szervezet belső szerveinek angol neveit. Kezdheted az ismertebb állatokkal. Előny, ha előtte már voltatok állatkertben. Viccesebbé teheti a játékot, hogyha az állatok neveihez társítod azt is, hogy melyik milyen hangot ad ki. Ha kissé hézagos a tudásod ebben a tekintetben, ne légy rest felderíteni a témát, tényleg nagyon mulatságos ez a közös program.

 

A kiejtés és az intonáció fejlesztése

Az internet bőséggel ellát minket angol gyerekdalokkal, melyek nem csak a gyerek, hanem a mi kiejtésünket is fejleszthetik. Ha akarjuk, meg is tanulhatjuk őket kívülről, ám nincs gond akkor sem, ha nem rendelkezünk Maria Callas tehetségével, hiszen a szokásos átlagos énekhanggal is minden adott a Mary Had a Little Lamb című örökbecsű klasszikus elsajátításához és pár foglalkozás után már a Drury Lane neve sem fog ismeretlenül hangzani egyikőtöknek sem. Azok a szerencsések, akiknek van otthon akusztikus gitárjuk és tudnak játszani pár akkordot, kísérhetik is a dalokat, még érdekesebbé téve a játékot.

A NurseryRhymes4U.com/ oldalon nem csak a szokásos dalokat találhatod meg, hanem altatódalokat és nyelvtörőket is, sőt, még az illusztrációk sem hiányoznak!

Személyes kedvencem, a Mamalisa, melynek egyáltalán nem szegényes és szokványos a választéka.

 

( A kép linkje: http://www.bedtime-fairytale.com/images/mary-Had-A-Little-Lamb.jpg)

  A készségek aktiválása

A gyermeked már egy online világban fog felnőni és a kutatások szerint már óvodáskorban elkezdődik az online szocializálódás. Mivel tiltani teljesen értelmetlen, a korai Facebook-ozást vagy az egyéb céltalanul interneten lógást megelőzendő, mutass meg egy pár olyan weboldalt neki, ahol rengeteg készségfejlesztő játék található, pl. angol nyelven, ami szintén képes úgy beépíteni az angol nyelvet a gyerek életébe, hogy annak használata teljesen természetes lesz.  Itt van például ez a lengyel oldal, ami kifejezetten az ifjú nyelvtanulóknak lett kitalálva.

 

(  A kép linkje: http://www.radiance.fr/medias/web/13/1305624116.jpg  )

 

Ebből a YouTube csatornából pedig további játszva-angolozós ötletet meríthetsz. Jó szórakozást és hasznos időtöltést kívánok!

 

Mi a véleményed ezekről a weboldalakról, gondolatokról? Ti mit szoktatok játszani otthon? Hogyan tanuljátok az angolt?

 

A szerzőről: Koltai Anasztázia, a MyEnglishTeacher.eu- V.I.P. Angol Tanárkereső weboldal alapítója. Maga is angol nyelvtanuló, aki azon dolgozik, hogy az angol nyelvtanulás ne egy unalmas, lehetetlen vállalkozás legyen, hanem érdekes kellemes és könnyű. Mind a kicsiknek, mind a nagyoknak, mert a mai világban még nagyobb szükségünk van egy második nyelvre.

 

 

Beküldve:

Szeretnél a gyerekeddel együtt tanulni angolul?

 

A szülő a legrosszabb tanár – tartja a mondás. Még sincs ez feltétlenül így, legalábbis nem minden esetben.

Ha a klasszikus “leadom az anyagot, aztán visszakérdezem” módszerrel tanítunk, akkor valóban nem a szülő a legjobb választás. A szülő-gyerek kapcsolat ugyanis elsősorban a szereteten alapszik, míg a tanár-diák viszony a tekintélyen. Nem jó keverni a kettőt.

Egy kivétel van ez alól: ha a szülő lelkesedik valamilyen téma iránt, őszintén szeret azzal a témával foglalkozni, és tapasztalatait szeretné gyerekével is megosztani. Ez esetben szó sincs iskolás módszerekről, közös játékról, mondókázásról, kacagásról, hasznos időtöltésről viszont annál inkább.

A legtöbb szülő együtt süt-főz a gyerekeivel, megtanítja őket hintázni, biciklizni, a társas együttlét szabályaira, és az alapvető erkölcsi normákra is. Miért ne taníthatná őket idegen nyelvre is? Persze nem arra gondolok, ha egy szülő semmit nem tud az adott nyelven. Ilyen esetben valóban szerencsésebb tanfolyamra járatni a gyereket, vagy megvárni az iskolai nyelvoktatást.

A legtöbb mai szülő azonban évekig tanult angolul, ha máshol nem is, az iskolában biztosan. Közülük jó néhányan használják is a nyelvtudásuk a munkahelyükön, vagy külföldi utazáskor. A másik csoportba tartozóknak alap-, vagy középfokú nyelvvizsgájuk van, de évek óta nem kellett megszólalniuk angolul.

Ők azok, akik jó eséllyel taníthatnák a gyerekeiket angolul.  A gyereknek jó, mert bármilyen nyelvi input hasznosul a későbbiekben, és olyan belső motivációt szerez a nyelvtanulásra, amelyet az iskola nem tud pótolni.  A szülő aktivizálhatja a passzív szókincsét, bővítheti azt. A pici gyerek elsősorban a szüleit utánozva tanul, érdemes tehát jó példát mutatni neki.

Hogyan is lehet angolul együtt játszani a gyerekeddel? Erről a “Módszer” menüpontban olvashatsz többet…

Image: FreeDigitalPhotos.net

Beküldve:

A korai nyelvtanulás és a közvélemény

Különös, szürreális élményem volt ma.

Szombat reggel fél 9-kor éppen iskolába indultam (természetesen az életre szóló tanulás jegyében 🙂 ), és a Szentendrei úton vezettem befelé, a város felé. Egy piros lámpa után arra lettem figyelmes, hogy az egész, 2X3 sávos út áll.

Morogtam egyet magamban, hogy biztos baleset, és el fogok késni, amikor megláttam a késlekedés okát. Egy kacsamama úgy döntött, hogy a reggeli csúcsforgalomban átvezeti kiskacsáit a forgalmas főúton. Ott totyogott a kacsamama és az 5 kiskacsa a szerre satuféket nyomó autók előtt.

Aztán azt is észrevettem, hogy elől egy autó keresztben parkol az úton, nyitott ajtóval, az utasa pedig ott rohangál az úton, és kétségbeesetten próbálja megállítani a forgalmat, hogy megvédje a kiskacsákat. Szívbe markoló látvány volt. Ahogy a kiskacsák átjutottak az én útfelemen, tovább kellett mennem (a forgalom diktálta), így sosem tudom meg, sikerült-e átjutniuk az úton. Nagyon remélem, hogy igen.

Egész nap ez a történet járt a fejemben. A kiskacsákról a kisgyerekek jutottak eszembe, akik mindenhová követik a szüleiket, hiszen teljes mértékben tőlük függenek. Ez a függőség kiszolgáltatja őket a szülők értékítéletének, döntéseinek.

Hogy függ ez össze mindez a korai nyelvtanulással?

Ma Magyarországon az elfogadott álláspont szerint a gyerekeket hagyni kell szabadon játszani, mert csak az lesz sikeres, boldog felnőtt, aki önfeledt gyerek volt. Ezzel igazából nincs is semmi baj, hiszen minden szülő a legjobbat szeretné a gyerekének. A gond csak az, hogy a gyerekek nem egyformák. Míg az egyik gyerek ügyesen mozog, vagy rajzol, a másikat már iskoláskor előtt érdekelni kezdi az olvasás világa. Nem biztos, hogy szerencsés mindenkire ráhúzni ugyanazt a sémát.

A kisgyerek természetes tevékenysége a játék, ezt nem vitatja senki. Nem is lehet felnőtt módjára padba ültetni, és tételeket magoltatni velük. Birtokukban van viszont egy olyan képesség, amely a későbbiekben elveszik. Úgy ragad rájuk az információ, úgy képesek általánosítani, szabályrendszereket kialakítani, hogy ez nem kerül tudatos erőfeszítésükbe.

Nyelvet tanulni a legtöbb embernek nehéz feladat. Kínlódás, izzadságszag, gyomorgörcs, szódolgozat, és az örökös újrakezdés – általában ez jut eszébe valakinek a nyelvtanulásról. Ki ne szeretné megkímélni a gyerekét mindettől?

A kisgyerekek könnyedén, természetesen, játszva tanulnak idegen nyelvet, ahogyan az anyanyelvüket is. Néhány évvel később már ugyanaz a gyerek nehéznek fogja érezni a nyelvtan-alapú nyelvtanulást, esetleg elkedvetlenedik.

Hiba lenne kihagyni ezt a korai, nagyon fogékony szakaszt. Hogy a szakértők nem ajánlják? Ébredjünk fel: a szakértők sem mindenhatóak. Gondoljunk csak a peres ügyekre, amikor berendelnek 3 orvosszakértőt, és mindegyik mást mond. Itt, Magyarországon a “ne terheljük a gyereket nyelvtanulással” álláspont szakértői befolyásolják a közvéleményt. Más országokban viszont nem.

Gondoljunk csak bele, hogy is állunk európai szinten az idegen nyelvtudással? Talán ideje lenne felülvizsgálni az álláspontunkat…

Beküldve:

Anya, beszéljünk angolul!

A fenti mondat  a 3 éves lányom szájából hangzott el a minap. Hogyan jutottunk idáig?

Fél éve kezdtem el Lilla lányommal angolul tölteni a délelőttöket. Akkor ő két és fél éves volt, már szépen ki tudta fejezni magát magyarul, és kezdetben nagyon tiltakozott az idegen nyelv ellen. A tiltakozást úgy szereltem le, hogy rengeteg mondókát, dalocskát építettem be a délelőttökbe. Ezeket nagyon szerette, és a kezdeti mondókázásból, éneklésből már odáig jutottunk, hogy elfogadta, ha angolul beszéltem hozzá. Fél éves kitartó erőfeszítésem jutalma, hogy a lányom teljesen elfogadja, sőt, mi több, igényli az angol nyelv jelenlétét az életünkben.

Rengeteget fejlődött ez alatt a fél év alatt. A kezdetben dúdolt dalokat, mondókákat mára egyedül fújja, a mindennap használatos beszédelemeket, utasításokat megérti. Néha magától belekever angol szavakat a magyar szövegbe.

A legnagyobb büszkeség mégis akkor tölt el, amikor végiggondolom, hogy fél év alatt honnan hová jutottunk el.  Az angol nyelv teljesen természetes közegévé vált, passzív szókincse napról napra gyarapszik.

Most, hogy itt vannak a nagyszülők, kissé háttérbe szorult a mindennapi angol nyelvhasználat. Lilla lányom külön kérte, hogy most is beszéljünk angolul, sőt, a nagyapjának odavitte az angol meséskönyvét is, azzal a felkiáltással, hogy “-Abból mesélj, tata!”

A szövegértése is sokat fejlődött. Ezt az is illusztrálja, hogy egy délelőtt elmagyaráztam neki angolul, hogy az édesapja elvitte az egyik játékát tatáékhoz. Kértem, hogy ne keresse, majd délután mi is oda megyünk, és ott játszhat majd vele. Anyukám kérdezte, mit mondtam neki, és teljesen jól visszamondta, csak ezúttal magyarul.

A három éves gyerek agya, akár a szivacs, a nyelvelsajátításra van ráállva. Képes egyedül felépíteni magában egy nyelvi rendszert, kihámozni néhány ismert szó segítségével a mondat értelmét. Soha nem fordítottam a lányomnak, hanem egyszerűen csak angolul éltünk meg pár órát a délelőttből. Az angol nyelv nem a magyar tudására épül rá, hanem azzal párhuzamosan alakul ki.

Úgy gondolom, akinek van rá lehetősége, hogy idegen nyelvi hatásoknak tegye ki a gyerekét, ne habozzon. Vétek lenne kihagyni ezt a nagyon fogékony kort, hiszen a korai nyelvtanulás (inkább nyelvelsajátítás) a rengeteg előnye mellett megalapozza a későbbiekben a sikeres nyelvtanulási folyamatot is.

Beküldve:

Egynyelvű szülő nevelhet kétnyelvű gyereket?

Amikor először kerültem kapcsolatba ezzel a témával, az első reakcióm az volt, hogy ez lehetetlenség, vagy a legjobb esetben is erőszak a anyanyelv ellen. Tele voltam előítélettel, ami leginkább abból az itthoni közvéleményből eredt, hogy felesleges a kisgyereknek bármit is “tanítani”, hadd játsszon szabadon. Még a végén összezavarjuk szegényt.

Aztán kezdtem kitekinteni a magyar net által nyújtott lehetőségekből, és meglepődtem azon, amit találtam. Tőlünk nyugatabbra ugyanis sokan próbálkoznak ezzel. Klubokba szerveződnek, blogot írnak, fórumokon vitatják meg az elért eredményeket.

Néhány link a teljesség igénye nélkül:

Elgondolkodtató, hogy miközben itt, Magyarországon ennyire megoszlanak a vélemények a korai nyelvtanulás hasznosságáról, addig külföldön egyre szaporodik azoknak a vállalkozó kedvű szülőknek a száma, akik belevágnak egy ilyen kalandba.

Beküldve:

A korai nyelvtanulásról

Tegnap találkoztam a barátnőmmel, aki Finnországban él teljesen multikulti környezetben. 8 éve él ott anélkül, hogy szüksége lett volna a finn nyelvre. Gyakorlatilag mindenhol elboldogult az angollal, a munkahelytől kezdve a vásárlásokon át a szülészetig.

Ő csodálkozott azon, hogy én próbálom Lillát angolul tanítani, nem értette, miért. Mesélte, hogy ő is csak középiskolás korában tanulta meg az angolt, aztán semmi hátránya sem származott ebből. Nem vitatkoztam vele, megértettem az álláspontját. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a barátnőm Bukarestben nőtt fel, erdélyi magyarként. Megkerülhetetlen volt számára a korai kapcsolat a román nyelvvel. Ha ma megszólal románul, nem igazán lehet megállapítani a beszédéről, hogy nem az az anyanyelve. Egy ilyen alapról építkezve természetesen nem okozott neki gondot egy újabb nyelv elsajátítása a középiskolában.

Ha azonban egy átlagos magyarországi középiskolást nézünk, akkor azt látjuk, hogy igenis nehézségekbe ütközik számukra a nyelvtanulás. Mi a fő különbség köztük? A magyarországi diák igen ritkán kerül kapcsolatba igazi, hús-vér külföldivel, ezért nincsenek saját tapasztalatai arról, hogy a nyelvtudás igenis használható valamire. A nagy többség igencsak alul motivált a nyelvtanulásban. Itt Magyarországon az a szemlélet az elterjedt, hogy “tanulja csak meg az a gyerek először rendesen az anyanyelvét”. Ezzel az a baj, hogy ez egy igencsak makacs tévhit. Elég körülnézni a világban, és azt látjuk, hogy a világ népességének nagy része többnyelvű. Egész földrészeken ez a helyzet, pl. India, Kína stb. Elég a volt gyarmati országokra gondolni.

A gyerekek ösztönösen, erőfeszítés nélkül sajátítanak el nyelveket. A többnyelvű emberek agyuk nagyobb részét hasznosítják, illetve a nyelvek közti váltásokkal nagyobb területek aktivizálódnak. A több nyelven beszélők szervezete ellenállóbb az Alzheimer-kórral szemben. Néhány érdekes tanulmány a kétnyelvűségről itt és itt.

Miért “erőltetem” a korai nyelvtanulást? Ez egy vissza nem térő lehetőség a gyerekeim számára. Erőlködés, izzadság és kényszer nélkül lesznek otthonosak egy másik nyelv szépségeiben, és az azzal járó különböző kultúrát is magukba szívják. Hogy ez a nyelv történetesen az angol? Igazából mindegy. Bármilyen második nyelvvel előkészítjük a további nyelvek számára a talajt. Nyelvtudás nélkül élni a 21. századi Európában lehetséges, de nem érdemes.