Sok szülő teszi fel ezt a kérdést magának, amikor az iskolaválasztással kapcsolatban kell döntenie. Vajon megéri kéttannyelvű iskolába íratnom a gyermekemet? Fogja bírni azt a sok tanulást, a rengeteg plusz órát? Mikor lesz ideje játszani? Megéri ezt választani egy általános tantervű iskola helyett? Ha nem ezt választom, akkor a gyerekem lemarad, kimarad?

Úgy hozta az élet, hogy egy ideje egy budapesti kéttannyelvű általános iskolában tanítok angolt. Különleges helyzetben vagyok, hiszen a gyerekeim is kéttannyelvű iskolába járnak, és nem ugyanoda, ahol én tanítok, így egyrészt tanárként, másrészt szülőként is belelátok nem egy, hanem mindjárt két ilyen iskola működésébe.

A válasz a fenti kérdésekre nem egyszerű, és soha nem fekete-fehér. Akármilyen döntést is hoz a szülő, mindkét esetben megvannak az előnyök és a hátrányok, olyan dolgok, amelyet megnyer a szülő és a gyerek, és olyanok is, amelyeket pedig elveszít.

Kezdjük a pozitív oldallal. Miért jó kéttannyelvű általános iskolába iratni a gyereket?

A kéttannyelvű iskola előnyei

• Itt biztosan meg fog tanulni angolul (vagy olyan más idegen nyelven, ami annak az iskolának a specialitása).
• Élő kapcsolata lesz az angol nyelvvel, tehát nem csak az igeidőket fogja bemagolni, meg a nyelvtani szabályokat, hanem igenis használni fogja a nyelvet, napi szinten.
• Jó kiejtése lesz, köszönhetően az anyanyelvi tanárok jelenlétének.
• Olyan gyerekek társaságában lesz nap, mint nap, akik szeretnek tanulni. Na jó, ez talán egy kicsit túlzás, mert ha megkérdezek egy gyereket, biztosan nem mondja ezt így ki, viszont az angol nyelvet minden két tannyelvű iskolába járó gyerek szereti. Ezek a gyerekek kíváncsiak, nyitottak a világ történéseire, egyszóval szeretnek tanulni.
• Az ilyen iskolába kevesebb olyan gyerek jár, akiknek a családjában nem érték a tanulás, a tudás. Mivel a csoport tényleg szeretne tanulni, sokkal jobb eredmény érhető el velük, mint ahol az óra fele a fegyelmezéssel megy el.
• A gyerek megismer egy másfajta gondolkodásmódot, más kultúrát. Nyitottabb lesz a világra, könnyebben tud majd alkalmazkodni egy multikulturális környezethez, mint aki csak magyarul beszélő, egynyelvű környezetben nő fel.
• Könnyebben illeszkedik be egy külföldi iskolába, hiszen már itthon megtapasztalta, milyen kézzel-lábbal, gesztusokkal, pár szóval megértetni magát az anyanyelvi tanárral. Nem stresszel azon, hogy nem érti tökéletesen, amit neki mondanak, hiszen képes a szövegkörnyezet alapján megfejteni a szavak körülbelüli jelentését.
• Ha mind a gyerek, mind a szülő komolyan veszi a nyelvtanulást, az általános iskolát középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal zárhatja a gyerek. Ha kéttannyelvű középiskolában tanul tovább (másik nyelvből), 18 éves korára két középfokú nyelvvizsgája lehet. Ha ezután főiskolán, egyetemen továbbtanul, a két nyelvvizsgával biztosan el tud majd helyezkedni, akár Magyarországon, akár külföldön.
• Ha megnézzük, mennyit kell fizetni egy nyelviskolában, vagy egy magántanárnak, amíg a nyelvtanuló a középfokú nyelvvizsgáig eljut – sok százezres, ha nem milliós nagyságrendről van szó. A kéttannyelvű iskolában mindez megspórolható, a nyelvvizsgához szükséges tudás ingyen és bérmentve megszerezhető.

Nem lenne teljes a kép, ha kihagynám a negatívumokat, hiszen mint mindennek, a kéttannyelvű iskoláknak is vannak árnyoldalai.

A kéttannyelvű iskola hátrányai

• Sokat kell tanulni. Ez nem úgy működik, hogy első osztály elején beviszem a csak magyarul tudó gyereket, aztán nyolcadik végén kijön a kapun, tökéletes angol nyelvtudással a tarsolyában. Tanulni kell, nem keveset, különben a bukdácsolók, lemorzsolódók táborát fogja gyarapítani.
• Az előző pontból következik, hogy a szülő nem dőlhet hátra. Amíg kicsi a gyerek, és nem megy az önálló nyelvtanulás, napi szinten kell segíteni, kikérdezni, ellenőrizni. Ha a szülő (vagy nagyszülő, esetleg nagyobb testvér) nem segít, a gyerek magára marad. A tananyag pedig akkora, hogy abban garantáltan lesz olyan rész, ami nem megy olyan fényesen.  Érdemes átgondolni, hogy van-e a családban olyasvalaki, aki együtt tud tanulni a gyerekkel, hetente többször is, éveken át.
• Nagyon kevés szabadidő marad. A kéttannyelvű iskolába járó alsós gyerekeknek 28-29 tanórájuk van egy héten, amiből heti 5 nyelvóra.  Konkrétan ez azt jelenti, hogy előfordul 7. óra is, amikor a kisgyereknek ugyanúgy figyelnie kell, és a szabályokat betartania, mint reggel 8 órakor, amikor frissen beül az iskolapadba. Délután 4-kor, amikor kijön a gyerek az iskolából, előfordul, hogy nincs kész az összes leckéje, mert annyi a tanulnivaló, hogy nem lett kész a tanulószobán. Ilyenkor estefele még házit   kell készíteni, készülni kell másnapra a nyűgös, fáradt gyerekkel, és esetleg a sportolást is ezekbe a délutáni órákba kell belesűríteni. Nem egyszerű, sem a szülőnek, sem a gyereknek.
• Néha olyan dolgokat kell megtanulni, ami kifejezetten szaknyelvhez tartozik. A harmadik-negyedik osztályosok angolul tanulják a természetismeretet, és vannak a tankönyvükben érdekes dolgok. Gondolok itt olyan szavakra, mint a potroh, poszméh, ebihal, úszóhártyás láb, ízeltláb. Hiába tud valaki angolul, biztosan lesz olyan szó a gyereke tankönyvében, amiről még hírből sem hallott.
• Nem úgy van az, mint a szülők gyerekkorában, amikor volt napi 4-5 óra, aztán mehetett haza a gyerek, szabadon játszani. Játékra hét közben alig marad idő, nagy a hajtás, különösen, ha a kéttannyelvű iskola mellett még aktívan sportol, vagy zenél is a gyerek.

Érdemes-e tehát kéttannyelvű iskolába íratni a gyereket?

A választ mindenkinek magának kell meghoznia. Sokmindentől függ, hogy mi számít jó döntésnek, mindenki gondolja át a gyereke teherbírását, azt, hogy van-e a családban valaki, aki folyamatosan és aktívan segítheti a gyerek nyelvtanulását. Semmi sincs ingyen, és most nem a pénzre gondolok, hanem a nyelvtanulásba fektetett időre, energiára, erőfeszítésre, szülő és gyerek részéről egyaránt. A befektetett energia sokszorosan megtérül, de attól még nem könnyű. Mindenkinek javasolom, hogy menjen el a kiszemelt iskola nyílt napjaira, beszéljen a már oda járó gyerekek szüleivel, gondolja végig a saját lehetőségeit, és ezeknek a függvényében hozza meg a döntését. A nehézségek ellenére érdemes a kéttannyelvű iskolát választani, hiszen nagyon sok olyan gyereket ismerek, akik a kéttannyelvű mellett egyesületben sportolnak, vagy zeneiskolában zenélnek.

Ti mit gondoltok a témáról? Milyen tapasztalataitok vannak?  Írjátok meg lent kommentben! Előre is köszönöm!