A mai napon megjelent a kormány új, idegennyelv-oktatással kapcsolatos stratégiája, „A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig” címmel.
Már a fejemet sem kaptam fel arra a gondolatra, hogy “nyelvpedagógiai szempontból” a németet ajánlanák első nyelvként az általános iskolákban, hiszen ez már egyszer bejárta a magyar sajtót. Kissé finomítottak ugyan a “szempontokon”, hiszen már nem az angol helyett, hanem mellette ajánlják a németet. Az angol ugyebár túl könnyű, hadd találkozzon a gyerek először komplexebb nyelvtani struktúrákkal, nehogy még a végén sikerélménye legyen.
Mindenesetre engem elgondolkodtatott, hogy az új oktatási stratégia szerint csak 4. osztálytól kezdenének a gyerekek idegen nyelvet tanulni. Megismétlem: 4. osztálytól, 10 éves kortól. Ez szembemegy a legújabb kutatási eredményekkel, amelyek szerint 7. éves korig a legfogékonyabbak a gyerekek az idegen nyelv elsajátítására. Elveszik a gyerek első 10 éve, a legértékesebb évek nyelvtanulási szempontból. Ilyenkor ragad rájuk az új ismeretanyag, ilyenkor képesek a gyerekek maguktól elsajátítani a “komplex” nyelvtani struktúrákat, belülről megismerni egy idegen nyelv működését. Már ha kapnak rá esélyt és lehetőséget.
10 éves korban is el lehet kezdeni idegen nyelvet tanulni, de ezeknek az gyerekeknek garantáltan nehezebb dolguk lesz, mintha az idegen nyelv már korábban is életük természetes része lett volna. A 10 éves gyerek már kezd a kiskamasz korba lépni, amikor egyre inkább tudatosan szemléli önmagát, és a társak véleménye egyre fontosabbá válik. Szégyenlős lesz, nem akar hibázni, kínos helyzetbe kerülni. Márpedig az idegen nyelv tanulása nem úszható meg sok-sok hiba, és gyakorlás nélkül, biztató, támogató környezetben.
10 év alatt eléggé messzire el lehet jutni az idegen nyelv elsajátításában. Az új oktatáspolitika szerint tanított gyereknek pontosan 10 év hátránya lesz azzal a gyerekkel szemben, aki már kiskorától megismerkedett legalább egy idegen nyelvvel. 10 év. Eléggé behozhatatlannak tűnik, nem?
Mit tehetünk mi, szülők? Üljünk ölbe tett kézzel, és várjuk, hogy majd az iskola megtanítja a gyereket angolul, németül, vagy bármilyen más nyelven? Most az a bizonyos 10 év hátrány kong a fülemben. Vagy úgy tekintünk az iskolára, mint egy kiegészítésre az idegen nyelv tanulása során, mivel sajnos úgy tűnik, hogy az is.
A szülőknek tehát még nagyobb a felelőssége, hogy lehetőséget biztosítson a gyerekének az idegen nyelv, nyelvek, köztük az angol megismerésére. Történhet ez bármilyen formában, otthon, szülői segítséggel, tanfolyamon, idegen nyelv tanárral játékosan gyakorolva, online, nyelvi táborban, klubban. A lényeg, hogy ne hagyjuk veszni ezt az első 10 évet.
Egy idézet az Index mai cikkéből:
“…a legfrissebb, 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél, és 13 százalékuk, hogy legalább kettőt. Ez nagymértékű csökkenést jelent a magyar lakosság nyelvtudásában az előző, 2006. évi felmérés adataihoz képest (42 és 27 százalék). Magyarország ezzel a 27 EU-tagállam közül az utolsó helyen áll.”
Végül egy költői kérdés: Ha 20 év múlva a gyereked elolvas egy álláshirdetést, mit szeretnél, melyik csoportba tartozzon? Sajnos nem lehet hátradőlni, és az iskolára bízni mindent. A felelősség csakis a miénk, szülőké.
Ha tetszett a cikk, kérlek, nyomd meg a a “Tetszik” gombot, sőt, meg is oszthatod barátaiddal. Ha az oldalsávban csatlakozol a Facebook-csoporthoz, a továbbiakban sem maradsz le az érdekes cikkekről, hírekről.
Ha pedig szerinted a Google-nak is jó lenne tudni róla, nyomd meg a +1 gombot is!